Bemutatkozom

Szakmai életrajz  / Bemutatkozom/

Az ezerkilencszázhatvanas évek végén jelentek meg először írásaim országos lapokban.

Előtte, 1953-63 közt tíz évig dolgoztam a Gheorghiu Dej Hajógyárban /Budapest, Váci  út, az államosításig Ganz Hajógyár/. Tagja voltam a színjátszó csoportnak, írtam és előadtam csasztuskákat a gyár hangosbeszélőjében másodmagammal,  állandó tudósítója lettem-voltam az üzemi újságnak, ami akkor sok író, újságíró pályakezdéséhez hozzátartozott, rangot és ismertséget adott, hisz körülbelül nyolcezren dolgoztak a hajó- és a szomszédos daru-gyárban. A fiatalokat a főiskola vagy egyetem után helyezték ki  a munkáshatalom bástyáiba, és ez nem vicc, ez volt a kőkemény napiparancs. Én viszont fordított utat jártam, a bástyákról helyeztem át magam  irodalmi fórumokhoz.

Helyeztem volna… 1960-tól már vittem, s küldözgettem írásaimat lapokhoz, folyóiratokhoz, sikertelenül. Amikor 1963-ban önkényesen és viharosan kiléptem a gyárból, többet írtam és többet vittem-küldözgettem. Alkalmi  és rossz,  sőt rosszabb munkahelyeim voltak,örök reménytelenséggel dolgoztam, az átlagosnál is kevesebb pénzért, feleségemmel albérletben /lásd Sulyok-Siklós: Elsüllyedt b-irodalom c. könyvünk idevágó fejezeteit/.

Először az Élet és Irodalomban jelentek meg irodalmi riportjaim, /1969/, majd rendszeresen novellák, publicisztikák, szociográfiák az Új Írásban, Kortársban, Jelenkorban, Alföldben, Forrásban, Palócföldben, New Hungarian Quarterlyben, napi- és hetilapokban, elhangzottak a rádióban, beválogatták antológiákba, az Írószemmel évenkénti köteteibe.

Megjelent kötetek:

1. A házasságok a földön köttetnek, Móra kiadó, 1974, riport-szociográfia

2. Válunk, válogatunk, Móra kiadó, 1975, riport-szociográfia

3. Kristófok és megváltók, Szépirodalmi kiadó, 1975, novellák, elbeszélések

4. Picasso a gyárban, Móra kiadó, 1976, riportok a munkás-művelődésről

5. Táncház, Zeneműkiadó, 1977, dokumentumkötet

6. Három év a kisházban,  Szépirodalmi kiadó, 1977, regény

7. Neveletlenek, Móra kiadó, 1977, riportok

8. Kis tolvajok és csalók, Szépirodalmi kiadó, 1980, novellák

9. Gyerekek veszélyben, Szépirodalmi kiadó 1983, szociográfia

10. A család, Magvető kiadó, 1984, regény

11. Vetéstől a tálalásig, Sulyok Katalinnal közösen, Mezőgazdasági kiadó, 1988,  kertészkedő kézikönyv

12. Részeg halak, Hét krajcár kiadó, 2001, regény

13. Vetéstől a tálalásig, Minerva kiadó, átdolgozott, 2001

14. Fölkészülés a házasságra, magánkiadás, de a Minervánál, 2002, önismereti kézikönyv

15. Lajos atya tanácsai, szerkesztésemben Sulyok Katalin írásai; egy különböző nevű kiadónál, 1995-től ismeretlen ideig, ismeretlen számú kiadásban

16. Macskaélethalálharc, magánkiadás, de a Hét krajcár kiadónál

17. Elsüllyedt b/irodalom, Sulyok Katalinnal, fele posztumusz, Kráter kiadó, 2008,  esszéregény

18. A kommunizmus áldozata: a család, Kráter, 2009, dokumentum

19. A járvány, Kráter kiadó,  2009, drámák

Hetilapokban megjelent a nyolcvanas években:

Kenguru Szőlősbordón, krimi

Az öreg és a lány, kisregény,

Baba feketében, krimik.

————————

1970-ben televíziós forgatókönyv pályázat díja,

1972-ben az Új Írás novellapályázat díja,

1974 Rádió novellapályázat díja,

1975-ben a Válunk, válogatunk és a Kristófok… kötetekre a Művelődési Minisztérium nívódíja,

1976 a Rádió hangjátékpályázat díja,

1984-ben Állami Ifjúsági Díj, a Gyerekek veszélyben kötetért

1985 és 1987 a Palócföld-SZOT jeligés pályázat díja.

Irodalmi díjam nincs, erről hivatalos iratot kaptam a Magyar Művészeti Akadémiától.

*

Mesterem nem volt. Pontosabban: nem választottam magamnak olyan idősebb írót, költőt,  akit az ájulásig dicsértem volna, ezáltal bekerülvén a holdudvarába, az érvényesülésbe.

Nem voltam tagja az Írószövetségnek. A Művészeti Alap – mint szakmai szervezet – felvett a tagjai sorába, erre szükségem is volt, a 60-70-es években különben közveszélyes mun- kakerülő lettem volna, ami börtönnel járt. 1990 után nem lettem tagja egyetlen írószövetségnek, akadémiának, más csoportosulásnak. Nem választott ki magának egyetlen párt sem – egyetlen pártot sem választottam magamnak.

Nevem és munkásságom  nem szerepel a szocialista /1990 előtti/ irodalomtörténeti kiadványokban, legyen az könyv, tanulmány  /Pomogáts Béla, Kulin Ferenc, Szörényi László, Agárdi Péter, Almási Miklós, Tarján Tamás, Pándi Pál, stb./ és nem szerepel a 90 utáni – emlékező –  munkákban sem /Domokos Mátyás, Czigány Lóránt, Körmendy Zsuzsa, stb./ Benne van  a Kortárs magyar írók kislexikonában /Magvető, 1989/, és a Péter László által jegyzett Új Magyar irodalmi lexikonban, /Akadémia, 1994/. Viszont nincs benne a nevem az elektronikus lexikonban a Wikipedia Magyar írók listáján; a Magyar költők, írók listáján, pedig ezek 1800-tól válogatás nélkül minden magyar alkotót felsorolnak, még egyetlen kis könyvecskével próbálkozót is. Bármi legyen a hiány oka, a jelenség a lexikális tudást csorbítja. A bekezdésben felsorolt nevek  jelenthetnek mást is: az elhallgatás tökélye az anatémát, ezt a középkori fogalmat közelítheti. /Beke Albert megfogalmazása nyomán./ A kiradírozás tökéletes: 85. születésnapomon már senki nem köszöntött.

*

Kiadatlan műveim száma kb. tizenöt, köztük  az 1960-as évekből, amik politikai okból nem jelentek meg; kézirat Sulyok Katalinnal közösen; műfajilag regények, novellák, szociográfiák, naplók, publicisztika, krimik, dokumentum-kötetek, stb.

2013, 2019


MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!